.:Colors In My Head:. it’s love

“mendegél a mandarin mondanám de nem merem…”

Posted by: colorsinmyhead on: Szeptember 29, 2008

Őszintén? Még vannak kisiklások az állapotomat illetően. Talán mert az a típusú ember vagyok, aki ha valakit tényleg megszeretett, akkor szinte képtelen elengedni. Ezt valahogy meg kellene tanulnom, és igyekszek is… Tegnap véletlenül észrevettem a meghívót, amit adott nyáron egy esküvőre. Egy táskába volt, nem is tudom, hogy került oda… Hogy mi történt? Eldobtam a táskát a francba. Most a “sminkasztal” vagyis az éjjeliszerkrény alatt van. Remek, igazán.

A mai napom megint szar volt. Rendkívül szar volt, pontosabban csak iskola szempontjából, nem részletezném. Mindenesetre találkoztam a Dáviddal, és elmentem vele megnézni az énekórát, amire járt. Hát most istenem, jah, nagyon király volt XD. Nem, tényleg elvoltam. Olyan vagyok, aki ha olyan hangulatban van, bárhol el van. Visszafelé meg zaklatott, hogy neki cigi kell, én meg zaklattam, hogy nekem egy szelet pizza ^_^. Dohányzás.. Ejnye. Osztálytársam erre azt mondaná: ‘Én mélységesen elítélem a dohányzást és az alkohol.’ o.O Az király, mert én nem. Igaz, hogy utálom a cigarettát, mert megöli az embert és igen nagy az esély rá, hogy rákos is legyél. Köztudottan ettől félek a legjobban.

Mindenesetre élek – még. Írok illetve próbálok írni egy dalt, amit fel is akar majd venni, csak nem tudok semmilyen programot. Ötlet? :/ Nem tudom, hogy a zenével mi lesz, mert pl nem tudok egy hangszeresen se rendesen játszani, ami egy apró probléma. El is felejtettem: a Dávid egy állat XP. Csúnya dolog volt a részéről *durci*.

Segítség? Valaki? Elegem van. És nem tudom mit keresek a Bélába, mert nincs ott a helyem. Tabletta valakinél, ami segít a szélsőséges hangulatoknál? Hogy miért van ez…

Válasz